Az alábbiakban részletezett viselkedési zavarok mindegyike orvosolható változó rehabilitációs időintervallum mellett.
Szakember segítsége és hozzáértése nélkül azonban ezek a tünetek súlyosbodhatnak. Amennyiben Ön bármelyik tünetet észleli kutyáján, forduljon hozzám bizalommal, mert ebben az esetben a kutyája nem kiegyensúlyozott és ezért nem egy boldog kutya életét éli!
Gyakran tapasztaljuk, hogy kutyánk összerezzen egy-egy hangosabb zajnál, esetleg fél az idegen emberektől vagy bizonyos tárgyaktól. Ezek a gyengeségek lehetnek öröklött tulajdonságok, de akár tanulás útján is kialakulhatnak. Mindkét esetben pozitív megerősítéssel lehet a kutyákat kizökkenteni ebből az állapotból, és segíteni kell nekik az önbecsülésük felépítésében. Sajnos az ideges, félénk kutyák nagyon gyakran agresszívé (és ebből kifolyólag kiszámíthatatlanná) válnak, ezért ajánlatos a szakembernek minél hamarabb elkezdeni a kutya rehabilitációját.
A kutyák alapvetően szeretnek rágcsálni, illetve megrágni dolgokat. A kiskutyák esetében ez a tanulási folyamat része. Amennyiben egy felnőtt kutyánál áll fenn a folyamatos rágás esete, ez komoly problémák jele lehet. Fontos megjegyezni, hogy a kutya nem tudatosan teszi tönkre pl. kedvenc cipőnket, csak ösztönösen cselekszik (nincs is tudatában annak, hogy rosszat csinál, ők ugyanis nem ismerik a jó vagy a rossz fogalmát).
Az okok általában a következők lehetnek:
Szélsőséges esetekben ez odáig fajulhat, hogy a kutya egy komplett lakást/kertet tesz tönkre azzal, hogy mindent megrág. Ilyen esetekben azonnal szakemberhez kell fordulni, mert ez nem természetes viselkedés a kutyáknál és akár agresszivitássá is fokozódhat a kezdetben ártalmatlannak tűnő elfoglaltság.
A kutyák hangok útján kommunikálnak egymással és a környezetükkel; legtöbbször ezt ugatás formájában teszik. Vannak olyan kutyák, akik ”beszédesebbek” és vannak, akik csak akkor ugatnak, amikor veszélyt éreznek, vagy éppen a területüket védik. Amennyiben egy kutya folyamatosan és látszólag minden ok nélkül ugat, vagy éppen mindent megugat (pl. postás, biciklis, autó, macskák stb.), feltételezhetjük, hogy a kutya nem kiegyensúlyozott és valami pszichés eredetű problémára kell gyanakodni, amit orvosolni szükséges. Így elkerülhető a gazdi (és a szomszédok) idegösszeomlása illetve az esetleges hatósági büntetések a zajkeltés miatt.
Szeparációs szorongásnak nevezi a szakirodalom azt a viselkedésformát, amikor a magára hagyott kutya vonyít, sír, ugat majd amikor gazdái hazatérnek, örömében le-föl rohangál és esetleg még vizeletnyomokat is hagy a lakásban (rosszabb esetben még akár a lakást is tönkreteszi amíg egyedül van). Ezt az állapotot az váltja ki a kutyáknál, hogy falkaállatok lévén nehezen tűrik a magányt. Ez nem egy természetes állapot náluk, ők akkor érzik biztonságban magukat, ha falkatársaik (azaz a családjuk) körében lehetnek. Következetes tanítással azonban elérhető, hogy a kutya megértse, gazdái mindig visszatérnek hozzá és neki ezt türelmesen ki kell várnia. Ez egy hosszabb folyamat és a gazdik részéről sok türelmet és kitartást igényel. Az eredmény azonban soha nem marad el és a kutya ismét kiegyensúlyozott és boldog lesz.
A kutyák általában izgalmukban ugrálnak fel mindenkire (például, amikor üdvözölnek egy vendéget vagy a hazatérő gazdit), de akad olyan eset is, amikor a dominanciájukat fejezik ki az ugrálással (a kutyák társadalmában a domináns fél a másik fölé magasodik és ráhelyezi a fejét a másik nyakára). Mindkét esetben könnyen megszüntethető ez a nem kívánatos viselkedés és következetes fegyelmezéssel hamar megtanulja a kutya, hogy „ki az úr a háznál”.
A folyton izgő-mozgó, ugráló, rohangáló kutyákat nevezzük hiperaktív kutyáknak. Mivel minden kutyának más az energiaszintje, nehéz eldönteni, hogy a kutya valóban hiperaktív vagy csak magas energiaszinttel rendelkezik. A hiperaktivitás általában jól kezelhető a kutya fajtájához és személyiségéhez illő fizikai és szellemi leterheléssel. A cél az, hogy a kutya soha ne unatkozzon - a megfelelő program összeállításához mindenképpen szakember segítsége javasolt.
A kutyák egymás között gyakran kommunikálnak harapással. A szuka kutya például ily módon fegyelmezi kölykeit és adja tudtukra hol vannak a határok. Az emberekkel szemben azonban a kutyák ritkán alkalmazzák ezt a kommunikációs módszert. Amennyiben egy kutya mégis harapóssá válik, feltételezhetjük, hogy valami viselkedésprobléma, esetleg agresszió áll a háttérben. Lehet azonban betegség tünete is, amikor például egy bizonyos testrész érintésére reagál a kutya harapással. Ezeket a tüneteket minden esetben komolyan kell venni és szakember segítségét kérni, mivel akár súlyos sérüléseket is okozhat a kutya embertársainknak (még a gazdinak is!).
A kutyáknál a megszállottság többféle formában is jelentkezhet:
A megszállottság nem természetes viselkedés a kutyáknál, ezért minden esetben valami komoly probléma áll a háttérben. Ez leggyakrabban az unalom, a nem megfelelő szellemi leterheltség jele lehet, azonban akár a nem megfelelő kutya-gazdi kapcsolat is lehet oka ennek az oly gyakori viselkedési zavarnak.
A kutyáknál alapvetően kétfajta agressziót lehet megkülönböztetni: a domináns illetve a félelemből fakadó agressziót. Általánosságban elmondható, hogy a domináns agressziót könnyebben és gyorsabban lehet eliminálni, mint a félelemből fakadót. Azonban mindkét agressziót kezelni kell, mert nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak ezek a kutyák az embereknek, sőt akár saját gazdájuknak is. Az őrző-védő feladatot ellátó kutyák kivételével, soha nem szabad megengedni a kutyának, hogy bármilyen helyzetben agresszívan viselkedjen. Ezzel elkerülhetők az egyre szaporodó kutyatámadások és kutyaharapások is.
A területőrzés a kutyák alapvető ösztöne, ezért ugatnak vadul, ha egy idegen közelíti meg a falka (azaz a család) területét (házat, lakást, kertet stb.). Gyakran azonban a gazdikkal szemben is territoriális viselkedést mutatnak a kutyák például, amikor kisajátítják a kanapét vagy az ágyat a hálószobában. Ilyen esetekben új alapokra kell helyezni a gazdi-kutya kapcsolatot és a kutya gyorsan megtanulja, hogy mi a helyes viselkedés.
Nagyon sok gazdi életét megkeserítik a kutyák azzal, hogy felássák az imádott virágos kertet vagy éppen a veteményest. Vannak olyan fajták, amelyek kifejezetten az ásásra lettek kitenyésztve (pl. terrierek), de a többi kutyánál is előfordulhat ez a viselkedés. A viselkedés hátterében legtöbbször az unalom vagy a szökési hajlam áll. Ez a probléma azonban nagyon könnyen és viszonylag gyorsan kezelhető, de mindenképpen szakember segítsége kell, ahhoz hogy a helytelen viselkedés valós okát feltárja és egy eredményre vezető rehabilitációs programot kidolgozza.
Néhány szélsőséges esetben azt tapasztalják a gazdik, hogy kutyájuk látszólag minden ok nélkül megrongál tárgyakat (pl. szétszedi a kanapét, lebontja az ajtófélfát stb.). Minden, a normálistól eltérő viselkedésnek azonban számos oka lehet, és ezt a kutya ezerféle módon próbálja a gazdi felé kommunikálni, aki azonban nem érti kutyája testbeszédét. Gyakran előfordul, hogy betegség vagy agresszió áll a cselekedet hátterében. Azonnali beavatkozás szükséges, mivel sokkal rosszabbra is fordulhat a helyzet, ami mind a kutyának mind pedig gazdájának árthat. A szakember gyorsan fel tudja térképezni a probléma forrását és alternatív megoldásokkal segíti elő a kutya rehabilitációját.
