A kutyák a farkasoktól származnak (génállományuk 99%-a azonos), és mint a kutyafélék általában, ők is falkaállatok - ebből adódóan rendkívül sokrétű kommunikációs eszköztárral rendelkeznek és hierarchikus felépítés jellemzi társadalmukat. Minden falkában kialakul egy rangsor, melynek élén a falkavezér áll. Ez a fajta társadalmi felépítés a kulcsa egy falka fennmaradásának és biztonságos létezésének. A háziasított kutyák esetében a falkát az emberi család alkotja, beleértve az egyéb háziállatokat is (pl. macska). Ahhoz, hogy a kutya kiegyensúlyozott legyen, biztonságban érezze magát, és így harmonikus kapcsolatban tudjon élni gazdáival és más fajokkal, szüksége van egy falkavezérre, és tisztában kell lennie a falkában betöltött pozíciójával és szerepével.

A kutyák számos módon kommunikálnak egymással, illetve környezetükkel:

• • Energia útján (minden kutya más energiaszinttel rendelkezik és leggyakrabban ez alapján határozzák meg egymás között a rangsort)
• • Hangok útján (ugatás, vonyítás stb) 
• • Kémiai úton (pl. jelölés során a vizeletükkel feromonokkal teli illatanyagokat hagynak hátra, melyek rengeteg információval szolgálnak a többi kutya számára)
• • Vizuálisan (pl. különböző testtartások, szemkontaktus stb.)
• • Tapintással (pl. harapás)

A kutyáknak minden nap szükségük van testmozgásra. Fajtától és életkortól függően ez napi 60-180 perc intenzív mozgást jelent. Gondoljunk csak bele: minden kutyafajta egy speciális feladatra lett kitenyésztve. A vadászkutyák például egy-egy vadászat során akár 20-30 km-t is megtettek. Biztosítani kell nekik, hogy a felgyülemlett energiát kiadhassák magukból, különben az energia más formában fog kitörni belőlük (pl. ugatás, rohangálás, ugrálás, rongálás stb.) illetve ez akár agresszióhoz is vezethet.  A sétáltatásnak nem csak fizikailag, hanem pszichológiailag is fontos szerepe van. A közös barangolás során a gazdi és kutyája szorosabb kapcsolatot tud kialakítani, elősegíti a kölcsönös tisztelet és bizalom kialakulását. A jó séta tulajdonképpen egy közös vadászat a gazdival (mint falkavezérrel), ami mind fizikailag mind pedig szellemileg lefárasztja a kutyát, hozzásegítve őt a kiegyensúlyozott állapot eléréséhez.

Alapvetően minden kutyát bizonyos feladat elvégzésére tenyésztettek ki. A pásztorkutyáknak a nyájat kellett őrizni, a vadászkutyák a zsákmány megszerzésében segítik a vadászokat stb. Ezért minden kutyának (még a keverékeknek is!) szüksége van szellemi kihívásokra, és arra, hogy a fajtája speciális igényeit kielégítsük. Nem elég a testüket lefárasztani, ugyanezt kell tenni az agyukkal is (különben ők maguk dolgoztatják meg szürkeállományukat pl. kieszelik, hogy tudnának elszökni otthonról). Amennyiben egy kutyát nem állítunk szellemi kihívások elé, komoly viselkedési problémák adódhatnak nála. A legjobb megoldás, ha a fajtájának megfelelő szellemi tevékenységet találunk számukra (pl. a terriereknek biztosítjuk az ásás és a zsákmányszerzés lehetőségét). Egy fizikailag és szellemileg is megfelelően elfáradt kutya biztosan nem fog rosszalkodni és kevésbé valószínű, hogy viselkedési probléma alakul ki nála.

Minden kutyának szüksége van arra, hogy szabályok és határok között éljen (a vadon élő rokonaiknál is a falkavezér állítja fel a szabályokat, ami minden falkatagra kötelező érvényű), hiszen ezek nélkül nem érzik magukat biztonságban, teljesen összezavarodnak és ezáltal mindenféle viselkedési zavar alakulhat ki náluk. Nagyon fontos tehát, hogy már az első naptól kezdve kommunikáljuk a kutya felé a szabályokat, és következetesen fegyelmezzük őt, amennyiben megszegi azokat.

Minden kutyának szüksége van arra, hogy fajtársaival kommunikálhasson, játszhasson, sétálhasson. Egy jól szocializált kutyával bárhol meg lehet jelenni és nincs szükség arra, hogy pl. ha sétáltatni akarjuk kedvencünket, hosszú perceket töltsünk azzal, hogy keressünk egy kutyamentes övezetet, ahol kutyánk nem kerülhet bajba. A kiskutyákat 3-12 hetes korukban kell hozzászoktatni az emberekhez, a kutyákhoz illetve más állatokhoz, mert később már komoly nehézségek árán lehet csak szocializálni őket. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdi biztosítsa a kutyája számára más kutyák és emberek társaságát és segítse kutyáját, amennyiben feszültté vagy idegessé válik pl. egy másik kutya láttán.

A kutyák ragadozók, ezért táplálékuknak 80-90%-ban állati fehérjéből kell állnia. Természetesen más táplálékot is fogyaszthatnak (pl. zöldségeket, gyümölcsöt), de ezeket nem igazán tudja a szervezetük hasznosítani. Néhány élelmiszer viszont kifejezetten mérgező számukra, ilyen például a csokoládé vagy a nyírfacukor, mivel ezeket egyáltalán nem tudja feldolgozni az emésztőrendszerük, így ez akár halált is okozhat náluk. Kedvencünk táplálás éppen ezért nagy odafigyelést igényel, ha azt szeretnénk, hogy hosszú és egészséges élete legyen. Érdemes változatosabb étrendet kialakítani számára, amely állhat főtt ételből (pl. fűszermentesen megfőzött hús) vagy pedig nyers táplálékból (BARF). Érdemes dietetikussal vagy állatorvossal konzultálni a megfelelő táplálást illetően, így elkerülhető a manapság gyakran előforduló ételallergia. A szabadban tartott kutyáknak pedig a téli időszakban feltétlenül több táplálékot kell biztosítani annak érdekében, hogy megfelelően tudjon szervezetük védekezni a hideg ellen.

A legtöbb kutyafajtánál elég a szőrzetet hetente egyszer ápolni, azonban a hosszú szőrű kutyákat általában naponta meg kell fésülni, hogy elkerüljük a szőr összecsomósodását. A rövid orrú kutyáknál (pl. francia bulldog) a könnycsatorna körüli szőrzetet pedig napi szinten kell tisztán tartani, így elkerülhető a szőrzet elszíneződése illetve a baktériumok megtelepedése. Érdemes gyakran ellátogatni kutyakozmetikushoz is (legfőképpen a vedlési időszakban), így a kutya bundája mindig gyönyörű, élősködőmentes és nem utolsósorban baktériummentes lesz. Az ápolatlan szőrzetbe ugyanis könnyen befészkelik magukat a bolhák, kullancsok és ezáltal komoly, a különböző mikroorganizmusok által okozott bőrproblémák illetve baktériumfertőzések is kialakulhatnak, amelyek a kutya - és nem ritka esetben a vele érintkező emberek - egészségét is veszélyeztetik (ilyen például a rühesség). Nagyon fontos, hogy minden séta után keféljük át kedvencünk bundáját (a rövid szőrű fajtákét is), hogy az esetlegesen megtapadt kullancsok még a csípés előtt kikerüljenek a kutya szőrzetéből, így elkerülhető a kullancsok által okozott betegségek, melyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek (pl. babesiosis, Lyme-kór).

A legtöbb kutyánál általában nem kell komolyabb betegséggel számolni idős koruk előtt (ez alól természetesen kivételek azok a fajtatiszta kutyák, akiknél tipikus fajtabetegségekről lehet beszélni). Az évenkénti kombinált védőoltásokkal (veszettség és egyéb fertőző betegségek ellen) és a rendszeres féregtelenítéssel gyakorlatilag megelőzhető minden olyan betegség, ami veszélyeztetné kedvencünk egészségét. A kutyák ivartalanításával pedig nem csak felelős állattartókká válunk (hiszen megakadályozzuk a nem kívánt szaporulatot és ezáltal csökkentjük a kóbor kutyák számát), hanem olyan súlyos – és sajnos egyre gyakoribb - betegségektől is megóvjuk kutyánkat, mint pl. a prosztatarák illetve az emlődaganat. Napjainkban egyre nagyobb területeket fertőznek meg a kullancsok, amelyek halálos betegségeket terjesztenek a kutyáknál (pl. babesiosis). Ezért különös hangsúlyt kell fordítani a rendszeresen sétáltatott, illetve kertben tartott kutyáknál a kullancs elleni védekezésre – rengeteg hatásos termék közül lehet választani pl. nyakörv, rácsepegtető oldat, spray. Minden esetben azonnal állatorvoshoz kell fordulni, amennyiben a kutya megsérült, bágyadt, étvágytalan, letargikus vagy a megszokottól eltérően viselkedik, hiszen akár komoly betegségek is meghúzódhatnak a háttérben.

Egy kölyökkutya felnevelése mindig nagy felelősséggel és néha sok nehézséggel jár a gazdi számára. Jó minőségű táplálékot kell neki biztosítani, illetve, a nagytestű kutyáknak csont-és izületerősítő táplálék kiegészítőre is szükségük van, hogy a csontjaik elbírják a hirtelen növekedést (pl. zöldkagyló alapú táplálék-kiegészítők). A szobatisztaságra is nagy hangsúlyt kell fektetni - különösen a lakásban élő kutyusok esetében -, és érdemes már az első naptól kezdve hozzászoktatni a kölyköt ahhoz a helyhez, ahol elvégezheti kisebb-nagyobb dolgát. Az üzletekben kapható kutyapelenka nagy segítséget jelenthet a gazdiknak, egyszerűbbé téve a szobatisztaságra nevelés folyamatát. A kiskutyákkal oltási programjuk befejezése előtt (azaz 3 hónapos korukig) kerülni kell az olyan területeket ahol sok kutya, vagy esetleg vadállat megfordul, mert sajnos ilyenkor még fokozottan ki vannak téve az olyan fertőző betegségeknek, mint pl. szopornyica vagy a Parvo, amelyek akár a kiskutya halálát is okozhatják. A szocializáció nagyon fontos egy kölyökkutya életében, hiszen 3 hónapos koráig a legfogékonyabb arra, hogy emberekhez és más állatokhoz szoktassuk. A nevelését már 4-5 hetes korától érdemes elkezdeni és 7-8 hónapos korában már kutyaiskolába is elvihetjük.

Egy idős kutyának mások az igényei, mint fiatalabb fajtársaiknak. Lelassul az életritmusuk, érzékenyebbek lesznek a változásokra és gyakran házsártosabbak is és a viselkedésük is jelentősen megváltozhat. Kevesebb testmozgásra és több pihenésre van szükségük (főleg akkor, ha valamilyen betegségben szenvednek). Puha, kényelmes fekhelyet kell biztosítani nekik és a kertben tartott kutyáknál figyelni kell arra, hogy hideg időben nem fázik-e a kutya és melegebb helyre áttenni a vackukat. Ilyenkor ugyanis már az anyagcseréjük sem a régi, ezért nem kell túl hidegnek lenni ahhoz, hogy fázni kezdjenek és meghűljenek. A táplálkozás terén is más igényeik vannak, hiszen emésztésük is lelassul ezért érdemes áttérni a napi kétszeri étkezésre (ugyanazt az étel mennyiséget 2 adagra szétosztani) és minőségi, könnyen emészthető ételekkel táplálni őket (lehetőleg még a nyers csontot is kerüljük, mert ilyenkor már kevésbé tudják elrágni és esetleg elakadhat a szájukban vagy a nyelőcsövükben). Kisebb-nagyobb betegségek is előjöhetnek, amelyek megnehezítik öreg napjaikat, ezért rendszeres állatorvosi vizsgálatokra van szükségük. Az idősebb kutyák fokozatosan elvesztik látásukat és hallásukat és szaglásuk sem lesz már olyan kifinomult egy bizonyos kor után. Ezért különösen sok törődést igényelnek, és még inkább oda kell rájuk figyelni, mint a fiatalabb kutyákra (pl. sétáltatásnál előfordulhat, hogy nem látja/hallja, hogy egy autó közeledik felé és könnyen megsérülhet).